Még a csontokat is összeforrasztja, tudja, melyik növény az?
Hát a fekete nadálytő.
Ha vízparton, árokparton vagy nedves réten sétál, kirándul akár a fekete nadálytővel, ezzel a csodálatos növénnyel is találkozhat.
A népi gyógyászatban “forrasztófűként” is ismert gyógynövény alkoholos esszenciájának köszönhetően segíti az ún. csontenyv kialakulását, ezáltal pedig a törött, megrepedt csontok gyors, egységesebb összeforrását is serkenti.
Nyílt sebre azonban semmiképp ne tegye sem a növényt, sem a belőle készült termékeket.
Nagy Sándor is ezt használta?
Már elődeink is jól ismerték ezt a növényt. Számos népi feljegyzésben “csodatévő” virágként írják le. Külső használatra pépes pasztákat, pakolásokat készítettek belőle, és azt kenték izomfájdalmakra, rándulásokra, felszíni sérülésekre. A középkori kolostorok kertjében szinte kivétel nélkül megtalálható volt. A 18-19. században nemcsak amolyan elsősegélyként funkcionált, hanem fűszerezéshez, és főzéshez is előszeretettel használták.
Egyes feljegyzések szerint például Nagy Sándor seregében is ezt használták a csatákban szerzett zúzódások, és a különböző csontsérülések kezelésére.
A nefelejcs rokona
Évelő növényről van szó, egész nyáron gyönyörűen virágzik. A szár levelei dúsan ágaznak szét, szélesek és érdesek, és apró, hegyes csúcsokban végződnek. A borágó és a nefelejcs virágokkal áll rokonságban.
Virága bíbor, vagy rózsaszín, esetleg sárgásfehér színekben pompázik.
Akár fejfájásra is?
A fekete nadálytő krém visszérgyulladás esetén is gyógyír lehet a fájdalomra, ezáltal is megkönnyíti a hétköznapokat. Napjainkban már a bőrgyógyászat területén is ismert a fekete nadálytő gyógyereje, ugyanis allantoin tartalma miatt eredményes lehet az ekcéma és a pikkelysömör okozta tünetek ellen is.
Igazi szuperereje a fájdalomcsillapításban rejlik, ezért például fejfájását is megszüntetheti. Persze, ilyen esetben is csak külsőleg alkalmazza.
Leghatékonyabb ilyenkor, ha a halántéknál finoman bemasszírozza.
